Hogyan válassz nyári tábort gyermekeidnek?

Mik az ismérvei a  gyermek számára izgalmas és felejthetetlen táboroknak?

tábortűz

A nyár -és vele együtt a vakációs idő-  legnagyobb kihívásai közé tartozik a szülők számára, hogy tartalmassá váljon a gyerekek szünideje; hogy ne unatkozzanak a gyerkőcök egész nyáron a számítógép előtt.  Ahol nincsenek a közelben nagyszülők, -és ráadásul egyke a gyermek nincsenek nagyobb tesók és játszótársak- ott ez még nagyobb hangsúlyt kap. Nagyon érdemes szétnézni, hogy hova menjen a gyerkőcünk kirándulni, üdülni vagy táborozni, mert egy-egy ilyen jó sikerült táborozás, életszóló  pozitív élményt fog jelenteni számára.

De mitől lesz jó egy nyári gyermektábor?

Egy tábor nem feltétlenül és automatikusan jó egy gyermeknek, mert valljuk be, némelyik nem több, egyszerű -felnőtt “felügyelettel” ellátott- gyerekmegőrzőnél. Na jó…lehet hogy ez enyhe túlzás, de ha megkérdezik otthon őket,- hogy milyen volt a tábor- úgy jönnek vissza a gyerekek hogy: hát, a téren csellengésnél jobb volt, de a kaja és az ágy borzalmas…

Néha elviszik őket fagyizni vagy egy hegyi túrára, esetleg strandra. Ennyi …és különben meg – “foglaljátok el magatokat és örüljetek, hogy nem otthon unatkoztok a négy fal közt, hanem itt játszhattok a többi gyerekkel, jobb esetben barátokkal…”  stb. Nem szerveznek nekik érdekes programokat, mert az idő és munka igényes, plusz pénzbe is kerül. Ezért a közös étkezéseken kívül, többnyire sajnos csak a mobil “kügyüjükkel” játszanak a táborlakók egymás helyett.

Szerencsére azért vannak élménnyel és programokkal teli, tartalmas táborok  is! A 12 éves lányom hétvégén jött haza a második táborból… tele élményekkel és már hazafelé, útközben megkérdezte: Jövőre is mehetek anya? Tök jó volt! Mindjárt elmondom miért…

De előtte egy kis tábor nosztalgia…

Nekem még a rendszerváltás előtti korszakból vannak emlékeim a táborozással kapcsolatban. Akkoriban leginkább napközis táborok voltak a jellemzőek, amik ingyenesek voltak, csak az étkezésért kellett fizetni, úgy mint a suliban a menzán.

Ezek nem sokban különböztek az iskolától, csupán abban, hogy nem volt tanulás és leckeírás. Helyette a fiúknak foci, ping-pong, néha 1-2 óra strand, nekünk lányoknak ugrókötél, labdázás a falhoz, kézműves foglalkozások meg “gumizás”. (ez utóbbi, amikor kb. 4-5 méter egy centi széles gumit 2 kislány a bokájára tett és a harmadik átugrálta…)

A 1965-80 közt születtetek nagy részének hasonló élményeik lehetek sokan emlékszünk még a kék és vörös nyakkendőkre, meg a síppal felszerelt úttörő ingre stb.  Nekem úgy rémlik, hogy még a táborokban is kötelező volt a nyakkendőt hordani.

A tehetősebb szülők gyermekei a tengerpartra jártak nyaralni már akkor is, de az átlag magyar családban csak belföldi nyaralás jöhetett szóba. Akik  országos tanulmányi vagy sportversenyeken győztek, elmehettek Csillebércre vagy a Balaton északi partján lévő Zánkai úttörő táborba, ami még most is működik -de más néven -és természetesen a körülmények sem “balkániak” már.
Másik lehetőség, ha kitűnő lett valamelyik diák és a szülei történetesen párttagok (ugye tudjuk mi volt akkor: csak egy párt…) na és ha szerencséje is volt, akkor jutalomként is elvittek néhány diákot egy-egy hétre ilyen táborba.

zánka

Én egyszer sem voltam a “szerencsések ” között, így csak diáktársaim elmondásból hallottam az ottani viszonyokról, amelyek számomra Balatont leszámítva- nem voltak igazán vonzóak vagy izgalmasak. Ezért nem is bántam, hogy nem voltam úttörő táborokban. Viszont a szüleim néhányszor kaptak a munkahelyüktől SZOT-üdülő beutalót a Balcsira ! Csak az étkezésért kellett fizetni, a szállás szinte ingyen volt. Húúú.. emlékszem, hatalmas élmény volt akkoriban a Balaton, főleg nekünk, alföldieknek. Valóban úgy éreztük magunkat, mintha tengernél nyaralnánk. Nem véletlenül, sokan a mai napig  is  “magyar tengernek” hívják a Balatont.

Na de  kanyarodjunk vissza a jelenkori  táborokhoz…

A lányom mindennap felhívott, -volt hogy többször is- és lelkendezve mesélte az aznapi eseményeket, teljesen “felpörögve “és sokszor éjfél után tudtak csak elaludni a sok nevetéstől.
Ez a tábor is a Balatonhoz közel eső -nem közvetlen parti részen található- Siófokhoz közeli kis településen van. Igaz, csak egyszer mentek fürdeni a tóba, de a sok program mellett ne is igen fért bele több alkalom. De a gyerekek nem bánták, mert a nagy, ősfás, erdőszéli táborban a fák árnyékában tudtak hűsölni, játszani és sokkal jobb programok voltak, mint a strandolás.

Vajon mitől lesz felejthetetlen élmény egy tábor a gyerkőceinknek, amire majd  felnőttkorukban is szívesen visszaemlékeznek?

először is:

  • kell egy jó helyszín
  • kellenek barátok és ismerősök (mert az esetek többségében nem szerencsés, ha idegen és egymástól távol eső érdeklődésű, beállítottságú és nem azonos korcsoportba tartozó gyerekeket egy szobába raknak. Ilyen esetben legalább 1 ismerősnek kell lenni, akivel a gyermek -legalább a tábor elején- szorosabb baráti kapcsolatot tud kialakítani, míg az ismeretlenekkel összeszokik.
  • persze az is fontos, hogy megismerjen új dolgokat vagy olyanokat is, akik más érdeklődésűek.
  • legyenek érdekes, izgalmas, meglepő programok (a számháborún, a bújócskán meg a  közös filmnézésen kívül- ezekhez ugyanis nem kell kreativitás)
  • lehetőleg ne olyan tanárok legyenek a vezetők, akik az iskolában sem népszerűek és a diákok nem szeretik őket, mert akkor a fegyelmezés is előkerül a táborozás során… (ezért is szerencsés, hogy ebben a táborban Kivik vannak, akik nemrég még iskolapadban ültek; a táborvezető kívül nem voltak tanárok)
  • akik ott vannak felügyelni, azok szeressék a gyerekeket (ez talán a legfontosabbak egyike!)
  • legyenek szabad programok, ne legyen minden percük beosztva, kötelező részvételek, hogy rugalmas tábori keretek között,de élvezni is tudják a nyári szabadságot.
  • reggel ne kelljen nagyon korán kelni (mert úgy is későn fekszenek az esti párnacsaták és a  nagy beszélgetések miatt…)
  • legyenek finomak az ételek és lehessen választani
  • legyen megoldott a megfelelő tisztálkodási lehetőség (meleg víz és elegendő idő)
  • érezzék otthon magukat a tábor ideje alatt és azt is, hogy véleményüket  bátran, őszintén megfogalmazhatják.
  •  rendszeresen kérdezzék meg a gyermekeket, hogy miket szerettek (vagy szeretnének) a legjobban a táborban.

És még biztos sok más dolgot is fel lehetne sorolni, de ha ezek az alap dolgok megvannak akkor szerintem a tábor nagy élmény lesz a gyermekeknek. Nem érzik majd úgy, hogy a szülők -egy vagy két hétre- meg akarnak szabadulni tőlük és ezért -szó szerint- elküldik otthonról  a gyerekeket,menjenek táborba akkor is, ha nem akarnak.

Ez nem jó motívum a szülők részéről,  mert épp az ellenkezőjét váltja ki a gyerekekből, mint amit szeretnénk! Nevezetesen, hogy jól érezze magát és pozitív élményekkel gazdagodjon. Hagyjuk, hogy a gyerek válassza ki, melyik tábor érdekli és kikkel szeretne együtt menni.

Ebben a táborban úgynevezett “Kivik” (keresztény ifjúsági vezetők) segítik a táborvezető munkáját és szervezik a különféle érdekes szórakoztató és vicces programokat. Ők maguk is ebben a táborban nőttek fel. 18 éves koruk után sokan alig várják, hogy visszajöhessenek ( főleg akik ilyen pályára készülnek), hogy  most ők szervezhessék a most 7-14 éveseknek azokat, amikkel annak idején őket szórakoztatták az akkori Kivik. Azt hiszem egyikőjük sem vágyna vissza, ha nem lett volna gyerekkorukat meghatározó élményben részük, az immár 17. éve működő Tekeresi gyermektáborban.

Minden nyáron szekciós táborok vannak, nyolc turnusban heti váltással. A legnépszerűbbek már az iskola vége után rögtön betelnek, de mindegyik telt házzal megy már évek óta. Ahogy fent is írtam, ebben a második turnusban -sport tábor lévén- csapatok voltak és nagyon sok sportágban össze tudták mérni az erejüket egész héten. Valódi küzdelem folyt és mindennap végén nagy izgalommal várták, hogy aznap melyik csapat volt a legjobb. A tábor végén pedig kihirdették a győztes csapatot. De igazából itt mindenki nyert és sok élménnyel új barátokkal gazdagodott.

Itt a blogomon is  szeretném megragadni az alkalmat és megköszönni a  Tekeresi táborvezetők és segítőik (a kivik, a szakácsok és a  buszvezetők) évek óta folyamatos és lelkes munkáját, amivel a gyermekeknek életre szóló élményeket szereznek!

Ne csoda, ha a gyermekek így búcsúztak el egymástól a tábor utolsó napján: Ugye Te is jössz jövőre is és találkozunk?

Miért fontosak az élmények?

A legtöbb esetben az életélmények, meghatározzák az emberi döntéseket és a sorsokat is. Hogy ki, mit és miért választ,  hogyan dönt stb., azt  szinte minden esetben az őt ért események és élmények befolyásolják.

Többek között ezekről a témákról is írtam a napokban megjelenő e-könyvemben!

binderlayingopen_550x634

Ez ajándék lesz az olvasóimnak! Hamarosan Te is letöltheted!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

Csak a kulturált kommunikációnak megfelelő véleményeket tesszük közzé!
Minden egyéb, szitkozódó és káromkodó hozzászólás automatikusan törlése kerül!